Ahogy melegszik az idő és emelkedik a hőmérséklet, a ruhák vékonyabbá válnak és kevésbé kopnak. Ilyenkor különösen fontos a ruhák légáteresztő képessége! Egy jó légáteresztő képességű ruhadarab hatékonyan tudja elpárologtatni a verejtéket a testről, így aa szövet légáteresztő képességeközvetlenül összefügg az anyag kényelmével.
A légáteresztő képesség alkalmazása a textiliparban
Ruházati ipar: A légzési képesség az egyik fontos mutató a textilek kényelmének értékeléséhez. Különösen kültéri sportruházat, sportcipő és egyéb termékek tervezésekor szükséges ellenőrizni, hogy ezek jó légzőképességet biztosítanak-e a légzőképesség vizsgálatával a nedvességfelvétel és az izzadás elérése érdekében. , Tartsa szárazon hatását.
Lakástextíliák: olyan termékek, mint az ágynemű, függöny, bútorhuzat stb. A légáteresztő képesség vizsgálatával meghatározható ezen termékek légáteresztő képessége, majd értékelhető kényelmük és alkalmazhatóságuk.
Orvosi kellékek: Az orvosi textíliáknak, például a sebészeti köpenyeknek és maszkoknak jó lélegzőképességgel kell rendelkezniük, hogy az egészségügyi személyzet kényelmesen tudjon maradni a hosszú távú munkakörnyezetben. A légzési képesség vizsgálatával meghatározható a termék gázcsere teljesítménye a bakteriális és vírusos fertőzések megelőzésére.
Sportfelszerelések: Egyes sporteszközök, például sportcipők, sportsapkák stb. légzési képességtesztet is alkalmaznak a légáramlási teljesítményük biztosítása érdekében.
A légáteresztő képesség alkalmazása más iparágakban
Autóbelső alkatrészek anyagai: Határozza meg az autó belső alkatrészeinek anyagai (például poliuretán, PVC, bőr, textil, nem szőtt szövet stb.) légáteresztő képességét és légellenállását.
Építőanyagok: Határozza meg az építőanyagok (például kő, beton stb.) légáteresztő képességét, hogy értékelje, mennyire képesek befolyásolni az épületen belüli levegőminőséget.
Csomagolóanyagok: Sok speciális csomagolóanyagnak (például frissen tartó csomagolásnak stb.) bizonyos fokú légáteresztő képességgel kell rendelkeznie a csomagolóanyag minőségének biztosításához.
Elektronikus termékek: Az elektronikai termékek egyes alkatrészeinek jó légáteresztő képességgel kell rendelkezniük, hogy biztosítsák az elektronikus berendezések normál működését.
A légzőképesség különböző vizsgálati módszereinek összehasonlítása
Manapság számos szabvány és módszer létezik a szövet lélegzőképességének tesztelésére. Az alábbiakban bemutatjuk az itthon és külföldön általánosan használt szövetek légáteresztő képességének vizsgálati szabványait és összehasonlítását. Ezek a szabványok különböző országoktól vagy szervezetektől származnak, például ISO, GB, BS, ASTM stb. Különféle szabványok vonatkozhatnak a különböző típusú anyagokra vagy termékekre, például nem szőtt anyagokra, textilekre stb. A különböző szabványok eltérő vizsgálati elveket alkalmazhatnak, mint pl. Bár a legtöbb szabvány hasonló vizsgálati elveket alkalmaz, az adott vizsgálóberendezés a szabvány követelményeitől függően változhat.
1.ISO 9073-15 ISO 9237
Alkalmazási terület: Alkalmas nem szőtt anyagok, például szűrőanyagok, hőszigetelő anyagok és egyéb területek légáteresztő képességének vizsgálatára. Vizsgálati elv: A levegőáramlási módszert a mintán keresztüli gázáramlás mérésére használják, hogy értékeljék a lélegzőképességet. Vizsgáló berendezés: A légáteresztőképesség-mérő levegőforrást, vizsgálóberendezést, áramlásmérőt és egyéb alkatrészeket tartalmaz.
2.GB/T 5453 GB/T 24218.15
Alkalmazási terület: A textíliák légáteresztő képességének értékelésére szolgál, beleértve a szöveteket, ruházatot stb.
Vizsgálati elv: Használja a levegőáramlási módszert vagy a vízgőzátviteli módszert a mintán áthaladó gáz vagy vízgőz sebességének mérésére a lélegzőképesség értékeléséhez.
Vizsgáló berendezés: A különböző vizsgálati módszerekhez különböző berendezésekre lehet szükség. Például a légáramlásos módszerhez lélegzőképesség-vizsgáló berendezés szükséges, a vízgőzátviteli módszerhez pedig páratartalom-szabályozó berendezés stb.
3. BS 3424-16 BS 6F 100 3.13
Alkalmazási terület: A szövetek légáteresztő képességének értékelésére szolgál, mint például szövetek, ruházat stb.
Vizsgálati elv: légáramlásos módszert vagy vízgőzátviteli módszert alkalmaznak.
Vizsgáló berendezések: Különböző vizsgálati módszerek szerint különböző berendezésekre lehet szükség. Például a légáramlásos módszerhez lélegzőképesség-vizsgáló berendezés szükséges, a vízgőzátviteli módszerhez pedig páratartalom-szabályozó berendezés stb.
4. ASTM D737
Alkalmazási terület: Főleg a szövetek légáteresztő képességének értékelésére szolgál.
Vizsgálati elv: A levegőáramlási módszert a mintán keresztüli gázáramlás mérésére használják, hogy értékeljék a lélegzőképességet.
Vizsgáló berendezés: A légáteresztőképesség-mérő levegőforrást, vizsgálóberendezést, áramlásmérőt stb.
5. JIS L1096, 8.26. tétel C. módszer
Alkalmazási terület: Széles körben használják a japán textiliparban, főként a szövetek légáteresztő képességének értékelésére.
Vizsgálati elv: A levegőáramlásos módszerrel mérik a szövetek légáteresztő képességét.
Vizsgáló berendezés: A légáteresztőképesség-mérő levegőforrást, vizsgálóberendezést, áramlásmérőt stb.
Közülük két szabványos módszert, az ISO 9237-et és az ASTM D737-et széles körben alkalmazzák. GB/T 5453-1997 Ez a szabvány számos textilszövetre vonatkozik, beleértve az ipari szöveteket, nem szőtt szöveteket és egyéb légáteresztő textiltermékeket. A teszt során a ruhaszöveteket és az ipari szöveteket finoman megkülönböztették egymástól különböző nyomásesések révén. A ruházati anyagok nyomásesése 100 Pa, az ipari szöveteké 200 Pa volt. A GB/T5453-1985 "Fabric Breath-ability Test Methods"-ban a levegő áteresztőképessége (az anyag egységnyi felületén egységnyi idő alatt átáramló levegő mennyiségére vonatkozik, a szövet mindkét oldalán meghatározott nyomáskülönbség mellett) a szövet légáteresztő képességének mérésére szolgál. A felülvizsgált GB /T 5453-1997 szabvány a légáteresztő képességet (amely a mintán a meghatározott mintaterületen függőlegesen áthaladó légáramlás sebességére, nyomásesésre és időviszonyokra utal) használja a szövet légáteresztő képességének kifejezésére.
Az ASTM D737 különbözik a fenti szabványoktól az alkalmazási tartomány, a hőmérséklet és páratartalom, a vizsgálati terület, a nyomáskülönbség stb. tekintetében. Az import és export textilkereskedelem aktuális helyzetét figyelembe véve a tervek szerint különböző minták felhasználásával összehasonlítható és megvitatható a specifikus hőmérséklet és páratartalom, vizsgálati terület, nyomáskülönbség és egyéb ISO 9237 és ASTM D737 feltételek, válassza ki az alkalmazhatóságot és a reprezentatív feltételeket, és állítson fel megfelelő iparági szabványokat az import és export kereskedelem számára.
Vizsgálati eredmények összehasonlítása
A szövet lélegzőképességének eredményei szorosan kapcsolódnak az alkalmazott vizsgálati módszerhez. A négy különböző vizsgálati módszerrel kapott vizsgálati eredmények közül: ISO 9237, GB/T 5453, ASTM D 737 és JIS L 1096: a GB/T 5453 és ISO 9237 szerint vizsgált légáteresztő képesség megegyezik; GB/T5453 (ISO 9237) szerint ) A vizsgált légáteresztő képesség a legkisebb; a JIS L1096 szerint vizsgált légáteresztő képesség a legnagyobb; az ASTM D737 szerint vizsgált légáteresztő képesség középen van. Ha a vizsgálati terület változatlan marad, a légáteresztő képesség a nyomásesés növekedésével nő, ami arányos a nyomásesés növekedésének többszörösével. Összefoglalva, csak a termékjellemzők alapján megfelelő vizsgálati módszerek kiválasztásával lehet helyesen értékelni a szövetek légáteresztő képességét.
A tesztlépések részletes magyarázata (például GB/T 24218-15)
A mintavétel a termékszabványok vagy az érintett felekkel folytatott konzultáció alapján történik. A nagyméretű nemszőtt szövetek közvetlen tesztelésére alkalmas vizsgálóberendezések esetében a nagyméretű nemszőtt szövet legalább 5 része véletlenszerűen kiválasztható mintaként a vizsgálathoz; a nagyméretű mintákat nem tudó vizsgálóberendezésekhez vágóforma vagy sablon használható (Vágjon le legalább 5 db 100mmX100 mm méretű mintát).
Helyezze a mintát a normál környezetből egy szabványos légköri környezetbe, amely megfelel a GB/T6529 szabványnak, és állítsa be a páratartalmat egyensúlyba.
Fogja meg a minta szélét, nehogy megváltozzon a nem szőtt vizsgálati terület természetes állapota.
Helyezze a mintát a vizsgálófejre, és rögzítse egy szorítórendszerrel, hogy megakadályozza a minta torzulását vagy a peremgáz szivárgását a vizsgálat során. Ha különbség van a légáteresztő képességben a minta elülső és hátsó oldala között, a vizsgálati oldalt fel kell jegyezni a vizsgálati jegyzőkönyvben. Bevonatos minták esetén helyezze a mintát a bevont oldalával lefelé (az alacsony nyomású oldal felé), hogy elkerülje az éles gázszivárgást.
Kapcsolja be a vákuumszivattyút és állítsa be a levegő áramlási sebességét, amíg el nem éri a szükséges nyomáskülönbséget, azaz 100Pa, 125Pa vagy 200Pa. Néhány új műszernél a próbanyomás értékét digitálisan választják ki, és a mérőnyílás mindkét oldalán digitálisan jelenítik meg a nyomáskülönbséget a kiválasztott tesztegységben a közvetlen leolvasás megkönnyítése érdekében.
Ha nyomásmérőt használ, várja meg, amíg a kívánt nyomásérték stabilizálódik, majd olvassa le a légáteresztő képességet liter per négyzetcentiméter másodpercben [L/(cm·s)].
Feladás időpontja: 2024. május 06