01. Mi a zsugorodás
A szövet szálas szövet, és miután maguk a szálak felszívják a vizet, bizonyos fokú duzzanatot tapasztalnak, azaz csökken a hossz és megnő az átmérőjük. A szövet vízbe merítés előtti és utáni hossza és eredeti hossza közötti százalékos különbséget általában zsugorodási sebességnek nevezik. Minél erősebb a vízfelvevő képesség, annál erősebb a duzzadás, annál nagyobb a zsugorodás mértéke, és annál rosszabb a szövet méretstabilitása.
Maga az anyag hossza eltér a felhasznált fonal (selyem) hosszától, a kettő közötti különbséget általában a szövés zsugorodása jelenti.
Zsugorodási arány (%)=[fonal (selyem) cérnahossz - szövethossz]/szövethossz
A vízbe merítés után maguk a szálak duzzadása miatt a szövet hossza tovább rövidül, ami zsugorodást eredményez. A szövet zsugorodási sebessége a szövés zsugorodási sebességétől függően változik. A szövés zsugorodási aránya a szövet szervezeti felépítésétől és szövési feszültségétől függően változik. Ha a szövés feszültsége alacsony, a szövet feszes és vastag, és a szövés zsugorodási sebessége magas, a szövet zsugorodási sebessége kicsi; Ha a szövés feszültsége nagy, a szövet meglazul, könnyűvé válik, és a zsugorodási arány alacsony, ami az anyag nagy zsugorodási sebességét eredményezi. A festésben és befejezésben a szövetek zsugorodási sebességének csökkentése érdekében az előzsugorodást gyakran használják a vetülék sűrűségének növelésére, a szövet zsugorodási sebességének előnövelésére, és ezáltal a szövet zsugorodási sebességének csökkentésére.
02.A szövet zsugorodásának okai
A szövet zsugorodásának okai a következők:
A fonás, szövés és festés során a szövetben lévő fonalszálak megnyúlnak vagy deformálódnak a külső erők hatására. Ugyanakkor a fonalszálak és a szövet szerkezete belső feszültséget generál. Statikus száraz relaxációs állapotban, statikus nedves relaxációs állapotban vagy dinamikus nedves relaxációs állapotban különböző fokú belső feszültségek szabadulnak fel, hogy a fonalszálakat és a szövetet visszaállítsák kiindulási állapotukba.
A különböző szálak és szöveteik eltérő zsugorodási fokot mutatnak, főként szálaik jellemzőitől függően – a hidrofil szálak zsugorodása nagyobb, mint a pamut, len, viszkóz és egyéb szálak; A hidrofób szálak azonban kevésbé zsugorodnak, mint például a szintetikus szálak.
Amikor a szálak nedves állapotban vannak, bemerítés hatására megduzzadnak, ami a szálak átmérőjének növekedését okozza. Például szöveteknél ez a szálak görbületi sugarát a szövet összefonódási pontjain növelni kényszeríti, ami a szövet hosszának lerövidülését eredményezi. Például a pamutszálak víz hatására megduzzadnak, keresztmetszeti területük 40-50%-kal, hosszuk 1-2%-kal nő, míg a szintetikus szálak általában 5% körüli hőzsugorodást mutatnak, például forrásban lévő vízben.
Fűtési körülmények között a textilszálak alakja és mérete megváltozik, zsugorodnak, de lehűlés után nem térhetnek vissza eredeti állapotukba, amit szál hőzsugorodásnak nevezünk. A hőzsugorodás előtti és utáni hossz százalékos arányát termikus zsugorodási aránynak nevezzük, amelyet általában a szálhosszúság zsugorodás százalékában fejeznek ki 100 ℃-os forrásban lévő vízben; Lehetőség van 100 ℃ feletti forró levegőben a zsugorodás százalékos mérésére is forrólevegős módszerrel, vagy 100 ℃ feletti gőzben a zsugorodás százalékos mérésére gőz módszerrel. A szálak teljesítménye különböző körülmények között változik, mint például a belső szerkezet, a fűtési hőmérséklet és az idő. Például poliészter vágott szálak feldolgozásakor a forrásvíz zsugorodási rátája 1%, a vinilon forrásvíz zsugorodási rátája 5%, a kloroprén forró levegős zsugorodási aránya 50%. A szálak méretstabilitása a textilfeldolgozásban és a szövetekben szorosan összefügg, némi alapot adva a későbbi folyamatok tervezéséhez.
03.Különböző szövetek zsugorodási sebessége
A zsugorodási arány szempontjából a legkisebbek a szintetikus szálak és a kevert szövetek, ezt követik a gyapjú és lenszövet, a középen a pamutszövet, a nagyobb zsugorodású selyemszövet, a legnagyobbak pedig a viszkózszálak, a műpamut és a műgyapjú szövetek.
Az általános szövetek zsugorodási sebessége:
Pamut 4% -10%;
Vegyi rost 4% -8%;
Pamut poliészter 3,5% -55%;
3% természetes fehér ruhához;
3% -4% gyapjúkék ruhához;
Poplin 3-4%;
A virágszövet 3-3,5%;
A twill anyag 4%;
A munkaruha 10%;
A mesterséges pamut 10%
04.A zsugorodás mértékét befolyásoló tényezők
Nyersanyagok: A szövetek zsugorodási sebessége a felhasznált nyersanyagoktól függően változik. Általánosságban elmondható, hogy a nagy nedvszívó képességű szálak kitágulnak, megnő az átmérőjük, lerövidülnek, és nagyobb a zsugorodási sebességük, miután vízbe merítik őket. Ha egyes viszkózszálak vízfelvételi aránya eléri a 13%-ot, míg a szintetikus szálas szövetek nedvességfelvétele gyenge, zsugorodási arányuk kicsi.
Sűrűség: A zsugorodás mértéke a szövet sűrűségétől függően változik. Ha a hossz- és szélességi sűrűség hasonló, akkor ezek hossz- és szélességi zsugorodási sebessége is hasonló. A nagy láncsűrűségű szövet nagyobb lánczsugorodást tapasztal, míg a láncsűrűségnél nagyobb vetüléksűrűségű szövet nagyobb vetülékzsugorodást tapasztal.
Fonalszám vastagsága: A szövetek zsugorodási sebessége a fonalvastagságtól függően változik. A durva fonalszámú ruhák zsugorodási aránya nagyobb, míg a finom fonalszámú szövetek zsugorodási aránya alacsonyabb.
Gyártási folyamat: A különböző szövetgyártási eljárások eltérő zsugorodási arányt eredményeznek. Általánosságban elmondható, hogy a szövetek szövési, festési és befejezési folyamata során a szálakat többször kell nyújtani, és a feldolgozási idő hosszú. A nagy igénybevételű szövetek zsugorodási aránya nagyobb, és fordítva.
Szálösszetétel: A természetes növényi szálak (például pamut és lenvászon) és a regenerált növényi szálak (például viszkóz) hajlamosabbak a nedvességfelvételre és -tágulásra, mint a szintetikus szálak (például poliészter és akril), ami nagyobb zsugorodási sebességet eredményez. Másrészt a gyapjú hajlamos a nemezelésre a szálfelületen lévő pikkelyszerkezet miatt, ami befolyásolja a méretstabilitást.
Szövet szerkezete: Általában a szőtt anyagok méretstabilitása jobb, mint a kötött anyagoké; A nagy sűrűségű szövetek méretstabilitása jobb, mint a kis sűrűségű szöveteké. A szőtt szöveteknél a sima szövésű szövetek zsugorodási sebessége általában alacsonyabb, mint a flanelszöveteké; A kötött anyagoknál a sima kötött anyagok zsugorodási aránya alacsonyabb, mint a bordás szöveteké.
Gyártási és feldolgozási folyamat: A festés, nyomtatás és kikészítés során a szövet elkerülhetetlen megnyúlása miatt a szövet feszültség keletkezik. A szövetek azonban könnyen oldják a feszültséget, ha víznek vannak kitéve, így mosás után zsugorodást észlelhetünk. A gyakorlati folyamatokban általában előzsugorítást alkalmazunk ennek a problémának a megoldására.
Mosási ápolási folyamat: A mosási gondozás magában foglalja a mosást, a szárítást és a vasalást, amelyek mindegyike befolyásolja az anyag zsugorodását. Például a kézzel mosott minták méretstabilitása jobb, mint a gépben mosott mintáknak, és a mosási hőmérséklet is befolyásolja a méretstabilitásukat. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál rosszabb a stabilitás.
A minta szárítási módja is jelentős hatással van a szövet zsugorodására. Az általánosan használt szárítási módszerek közé tartozik a csepegtető szárítás, a fémhálós szétterítés, a függő szárítás és a forgódobos szárítás. A csepegtető szárítás a legkevésbé befolyásolja a szövet méretét, míg a forgódobos szárítás a legnagyobb hatással a szövet méretére, a másik kettő középen van.
Ezenkívül a szövet összetétele alapján a megfelelő vasalási hőmérséklet megválasztása javíthatja az anyag zsugorodását is. Például a pamut és len textíliák növelhetik méretcsökkentési arányukat a magas hőmérsékletű vasalással. De nem arról van szó, hogy a magasabb hőmérséklet jobb. A szintetikus szálak esetében a magas hőmérsékleten végzett vasalás nemcsak a zsugorodást nem javítja, hanem ronthatja a teljesítményüket is, például megkeményítheti és törékennyé teheti az anyagot.
05.Zsugorodás vizsgálati módszer
A textilzsugorodás általánosan használt vizsgálati módszerei közé tartozik a száraz gőzölés és a mosás.
Példaként a vízmosás vizsgálatát véve a zsugorodási sebesség vizsgálati folyamata és módszere a következő:
Mintavétel: Vegyen mintát ugyanabból a kötegből, legalább 5 méterrel a szövetfejtől. A kiválasztott szövetmintán nem lehetnek olyan hibák, amelyek befolyásolják az eredményeket. A mintának alkalmasnak kell lennie vizes mosásra, 70–80 cm széles négyzettömbökre. 3 órás természetes fektetés után helyezze az 50 cm * 50 cm-es mintát az anyag közepére, majd egy dobozfejű tollal rajzoljon vonalakat a szélekre.
Mintarajz: Helyezze a mintát sík felületre, simítsa ki a gyűrődéseket és egyenetlenségeket, ne nyúljon, és ne alkalmazzon erőt a vonalak rajzolásakor, hogy elkerülje az elmozdulást.
Vízmosott minta: A jelölési pozíció mosás utáni elszíneződésének elkerülése érdekében varrni szükséges (kétrétegű kötött anyag, egyrétegű szövött anyag). Varráskor a kötött anyagnak csak a lánc- és szélességi oldalát, a szőtt anyagot pedig mind a négy oldalán megfelelő rugalmassággal kell varrni. A durva vagy könnyen szétszóródó anyagokat mind a négy oldalon három szállal kell szegélyezni. A mintaautó elkészítése után 30 Celsius fokos meleg vízbe helyezzük, mosógépben mossuk ki, szárítógéppel szárítsuk meg, vagy természetes úton szárítsuk levegőn, majd 30 percig alaposan hűtsük le, mielőtt tényleges mérést végeznénk.
Számítás: Zsugorodási arány=(mosás előtti méret – mosás utáni méret)/mosás előtti méret x 100%. Általában a szövetek zsugorodási sebességét mind lánc-, mind vetülékirányban meg kell mérni.
Feladás időpontja: 2024.09.09