2022 januárjában lépett hatályba a regionális átfogó gazdasági partnerségi megállapodás (RCEP), amely 10 ASEAN-országra, Kínára, Japánra, Dél-Koreára, Ausztráliára és Új-Zélandra terjed ki. A 15 tagország a világ népességének közel egyharmadát fedi le, és teljes exportjuk a világ teljes exportjának mintegy 30%-át teszi ki. 2021-ben Kína 562,31 milliárd jüan textilt és ruházatot exportált az RCEP-tagországokba, ami Kína teljes textil- és ruházati exportértékének 27,6%-át teszi ki. Egyetlen ország szerint a kínai textil- és ruházati termékek tíz exportpiaca között az RCEP-tagországok ötöt foglalnak el, nevezetesen Japánt, Vietnamot, Dél-Koreát, Ausztráliát és Malajziát, 129,51 milliárd jüan, 113,78 milliárd jüan, 65,02 milliárd jüan exporttal. jüan, 44,07 milliárd jüan, illetve 41,93 milliárd jüan, a kínai textil- és ruházati termékek teljes exportértékének 6,4%-át, 5,6%-át, 3,2%-át, 2,2%-át és 2,1%-át teszi ki.
Kína textil- és ruhaexportjának sematikus diagramja az RCEP-tagországokba 2021-ben
A regionális átfogó gazdasági partnerségi megállapodás magas színvonalú végrehajtásáról szóló, a Kereskedelmi Minisztérium és további hat osztály irányadó véleményében megfogalmazott „az RCEP tagországok műszaki kereskedelmi intézkedéseinek fokozottabb figyelése és tanulmányozása” követelményeinek jobb megvalósítása érdekében. (RCEP), most gyűjtjük és rendezzük az RCEP textil- és ruházati termékek műszaki kereskedelmi intézkedéseit, azzal a céllal, hogy útmutatást adjunk a textil- és ruházati vállalkozások számára az RCEP piac fejlesztéséhez.
Japán
01 szabályozó hatóság
Japán textil- és ruházati behozatalát szabályozó ügynökségek közé tartozik elsősorban az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (MHLW), a Gazdasági, Ipari Minisztérium (METI), a Fogyasztói Ügyek Ügynöksége (CAA), valamint a Japán Vám- és Tarifahivatal. 02 műszaki előírások és szabványok
A textíliák és ruházati termékek minőségi címkéire vonatkozó általános követelményeket a háztartási cikkek minőségi címkéjéről szóló törvény ① és a textíliák minőségi címkéire vonatkozó előírások ② határozzák meg. A részletekért lásd a JIS L 0001:2014 textíliák mosási és karbantartási címkéinek azonosítását ③. A háztartási cikkekben található veszélyes anyagok ellenőrzéséről szóló törvény ④ és végrehajtási rendeletei ⑤ szabályozza a textilekben és ruházatban található veszélyes anyagokat, felsorolja a veszélyes anyagok megnevezését, az alkalmazható termékeket és vizsgálati módszereket. A háztartási cikkekben található veszélyes anyagokra vonatkozó ellenőrzési szabványok vázlata ⑥ kiegészíti a határértékeket. A vegyi anyagok értékeléséről és gyártásáról szóló végrehajtási határozat részleges felülvizsgálatáról szóló közigazgatási rendelet ⑦ előírja, hogy tilos a perfluoroktánsavat (PFOA) és sóit tartalmazó textíliák és ruházati termékek behozatala. A tűzvédelmi törvény 8-3. cikkelye ⑧ bizonyos textíliák és ruházati anyagok égési teljesítményét és címkézési követelményeit írja elő. A részletekért lásd a Japan Fire Protection Association vonatkozó anyagait ⑨. A termékfelelősségi törvény ⑩ előírja, hogy a gyártó viseli a felelősséget a termék hibája (például tűtörés) által okozott halálesetért, sérülésért vagy anyagi kárért. Ezen túlmenően a szőrméből vagy bőrből készült textil- és ruházati termékeknek meg kell felelniük a Washingtoni Egyezmény, a vadvédelmi törvény, az állatállomány fertőző betegségek elleni védekezési törvény és a veszélyeztetett vadfajok védelméről szóló törvény követelményeinek is.
03 megfelelőségértékelési eljárás
1. Miután az importált textíliát és ruházatot a kijelölt ügynökség megvizsgálta, hogy megfelelnek a japán JIS ipari szabványoknak, a JIS jelölést el lehet helyezni a termékeken, jelezve, hogy megszerezték a Japan Industrial Standards Investigation Association JIS tanúsítványát. A következő jelek balról jobbra haladva jelzik, hogy a termék megfelel a JIS termékszabványoknak; A feldolgozástechnikai szabványoknak megfelelő jelölések; Olyan tábla, amely megfelel a JIS szabványoknak, amelyek bizonyos speciális szempontokat határoznak meg, mint például a teljesítmény, a biztonság stb.
2. A textil és a ruházat önkéntes minősítő jelzésekkel is csatolható, mint például SIF jel (a Japán Textilminőségi és Technológiai Központ kiváló minőségű termékeinek tanúsítványa), selyemjelzés (a nemzetközi selyemtextilszövetség által tanúsított termékek 100% selyemből készülnek ), kender jel (a japán lenvászon, rami és juta textilgyártók szövetsége kiváló minőségű termékeinek tanúsítványa), SEK jel (a termékek által hitelesített termékek Japan Textile Function Evaluation Association) és Q jel (a Q Mark Bizottság kiváló minőségű termékeinek tanúsítványa). 3. Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma piacfelügyeletet végez helyszíni ellenőrzéssel és nyilvános jelentésekkel, és értesíti a gyártót vagy a beszállítót, hogy javítsák ki a nem minősített vagy a fenti előírások szerint fel nem címkézett textíliát és ruházatot. Ha a vállalkozás üzemeltetője időben elmulasztja a kijavítást, a japán ipari szabványosítási törvény rendelkezéseinek megfelelően egy évnél nem hosszabb határozott idejű szabadságvesztésre és legfeljebb 1 millió jen pénzbüntetésre ítélik.
04 meleg tipp
A textil- és ruházati cikkeket exportáló vállalkozásoknak figyelmet kell fordítaniuk a háztartási termékek káros anyagainak felügyeletére Japánban, különös tekintettel a kínai textil- és ruházati termékek kötelező előírásaiban nem szereplő termékekre, mint például égésgátlók, rovarirtó szerek, gombaölők és penészgátlók, perfluor-oktánok. sav (PFOA) és sói. Japán megköveteli, hogy a 24 hónaposnál fiatalabb babatermékek formaldehidtartalma 16 mg/kg alatt legyen, ami szigorúbb, mint a GB 18401 (20 mg/kg) előírásai Kínában. Figyelmet is kell fordítani. Ezenkívül Japánban szigorú követelmények vonatkoznak a törött tűkre, és az importált ruházatnak át kell mennie a törött tűk ellenőrzésén. Javasoljuk, hogy a vállalkozások tűpróbagépeket használjanak az ellenőrzés megerősítésére.
Vietnam
01 szabályozó hatóság
A vietnami textil- és ruházati biztonsági szabványokat a Tudományos és Technológiai Minisztérium alá tartozó Szabványügyi, Metrológiai és Minőségi Általános Igazgatóság (stameq) fogalmazza meg, amely a szabványosításért, a metrológiáért, a termelékenységért és a minőségirányításért felelős. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felel a textil- és ruházati termékek biztonsági felügyeletéért. A minisztérium alá tartozó tudományos és technológiai osztály felelős a tanúsító, értékelő és vizsgáló intézmények cégnyilvántartási dossziéinak áttekintéséért és értékeléséért, a minisztérium alá tartozó átfogó piacgazdálkodási osztály pedig a tartományok és önkormányzatok piacirányítási részlegeinek közvetlen megszervezéséért és irányításáért. a központi kormányzat alá tartozik a termék- és áruminőségi előírások megsértésének vizsgálata, ellenőrzése és kezelése. Az importált textileket és ruházatot a vámhatóság adja ki.
02 műszaki előírások és szabványok
Vietnam textil- és ruházati műszaki előírásai qcvn: 01 / 2017 / BCT nemzeti műszaki előírások a textilekben aromás aminokká bomló formaldehid- és azofestékek tartalmára vonatkozóan (21 / 2017 / tt-bct ⑪ és későbbi módosítások 00187 / 2018 / tt-bct ⑫ és 20 / 2018 / tt-bct ⑬). Az árucikkek címkézésére vonatkozó előírások ⑭ meghatározzák a Vietnamban értékesített áruk címkézési követelményeit. A címkéket vietnami nyelven kell feltüntetni, beleértve a szálösszetételt, a műszaki adatokat, a figyelmeztetéseket, a használati és tárolási utasításokat, a gyártási évet stb.
03 megfelelőségértékelési eljárás
1. A vietnami piacon értékesített termékeknek és áruknak meg kell felelniük a qcvn: 01 / 2017 / BCT nemzeti műszaki előírásoknak a textilekben aromás aminokká bomló formaldehid- és azoszínezékek tartalmára vonatkozóan; A Tudományos és Technológiai Minisztérium 28 / 2012 / tt-bkhcn ⑮ és 02 / 2017 / tt-bkhcn ⑯ számú közleménye szerint a megfelelőségi jelet (CR jel) ki kell nyomtatni. 2. A vietnami import és export vámkezeléshez különféle dokumentumokra van szükség, amelyeket a 38 / 2015 / tt-btc ⑰, 39 / 2018 / tt-btc ⑱, 60 / 2019 / tt-btc ⑲ és 06 / 2021 / tt-btc dátum 2021. január 22. Emellett az új vámtörvény bevezetése miatt elvileg elektronikus vámkezelést kell végezni.
04 meleg tipp
A textil- és ruházati anyagok károsanyagaira vonatkozó korlátozások Vietnamban lazábbak, mint Kínában. Például a csecsemőknek és a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek szánt árucikkekben a formaldehidre vonatkozó követelmények nem haladják meg a 30 mg/kg-ot (Kínában 20 mg/kg), és 22 azoanyag nem haladja meg a 30 mg/kg-ot (24 azoanyag nem több, mint 30 mg/kg). mint 20 mg/kg Kínában). A Vietnamba irányuló exportnak a qcvn: 01 / 2017 / BCT nemzeti műszaki előírásaira kell összpontosítania a textilekben aromás aminokká bomló formaldehid- és azofestékek tartalmára vonatkozóan, például a megfelelőségi jelre és a megfelelőségi nyilatkozatra.
Feladás időpontja: 2022. augusztus 22